Microsoft Word - brain_1_1_rezumate_maghiara_barni_final.doc BRAIN. Broad Research in Artificial Intelligence and Neuroscience Volume 1, Issue 1 , January 2010, ISSN 2067-3957 BRAIN. Broad Research in Artificial Intelligence and Neuroscience AGY. Átfogó kutatás a mesterséges intelligencia és Fiziológiájával és biokémiájával ISSN 2067 – 3957 1. kötet, 1. szám Január 2010: Boldog Új Évet Kívánok! www.brain.edusoft.ro Főszerkesztő: Pătruţ Bogdan 1. Vezércikk Garrido Angel, Madridi Tudományegyetem (UNED), Spanyolország Összefoglaló Vezércikk a “Agy. Átfogó kutatás a mesterséges intelligenciában és az idegtudományban”. 2. Számítógépes módszerek az orvostudományban Garrido Angel, Madridi Tudományegyetem (UNED), Spanyolország Összefoglaló A mesterséges intelligenciában szükséges a logika. De a logika klasszikus változatának túl sok hiányossága van. Ezért szükséges bevezetni a kifinomultabb eszközöket, mint a fuzzy logika, módális logika, nem monoton logika és mások [2]. A mesterséges intelligenciának abrázolnia kell a kategoriákat, objektumokat, tulajdonságokat, objektumok közötti kapcsolatokat, helyzeteket, állapotokat, időpontokat, eseményeket, okokat és hatásokat, a tudásról szóló tudást stb. A mesterséges intelligencia feladatait két fő csoportba lehet sorolni [3, 4]: kutatási feladatok és ábrázolási feladatok. Többféleképpen lehet e célt elérni. Pld. léteznek a logika típusai, szabályok, keretek, asszociatív hálózatok, programok, stb., amelyek gyakran kapcsolódnak egymáshoz. Hasonlóképpen, a bizonytalansági és kauzálitási feledatok megoldásához nagyon hasznos a bayesi féle hálozatok és az eszenciális gráfok bevezetése. E munkában megpróbalom bemutatni ezen sokoldalú módszerek korszerű alkalmazását az orvostudományban. 3. Intelligens közvetítőkön alapuló orvosi diagnozisrendszerek Iantovics Barna, Petru Maior Egyetem, Marosvásárhely, Románia Összefoglaló A rugalmas és hatékony orvosi diagnosztikai rendszerek fejlesztése egy új kutatási irányzat. A több inteligens közvetítőkre alapozó orvosi rendszerek javíthatják a hagyományosan fejlesztett orvosi informatikai rendszerek hatékonyságat (pld. a szakértő rendszerekét). A korábbi kutatásomban javasoltam egy CMDS (Contract Net Based Medical Diagnosis System) nevű, több intelligens közvetítőkre alapozó orvosi diagnozis rendszert. A CMDS rendszer sok, az orvosi dignosztikával kapcsolatos feldatot tud rugalmasan megoldani. A jelen tanulmány a CMDS rendszer bővített intelligenciáját vizsgálja meg, ami motiválja a rendszer felhasználását a különböző egészségügyi problémák megoldásához. BRAIN. Broad Research in Artificial Intelligence and Neuroscience Volume 1, Issue 1 , January 2010, ISSN 2067-3957 4. ADX - Intelligens közvetítő felhasználása a szótár lexikális bejegyzéseinek morfológiai elemzésére Pătruţ Bogdan, Vasile Alecsandri Egyetem, Bacău, Románia Összefoglaló E munkának tárgya a szavak morfológiai elemzése, ami a természetes nyelv feldolgozásásnak egy fontos folyamata. A klasszikus megoldást és előnyeit mutatom be. Ez a hajlításos paradigmára és egy kiterjedt adatbázis alkalmazására alapul. Az adatbázis a szavak gyökeit tartamazza. Majd bemutatjuk az eredeti módszert amely dinamikusan képzi a szavak gyökeit, a hajlítási szabályok keretében alkalmazott fonológiai váltakozások segítségével. Továbbá bemutatjuk a morfológiai analízis algoritmusának néhány optimalizálását.. 5. Metaforikus típusú architektúra: A belső tér a viktoriánus házban Boghian Ioana, Vasile Alecsandri Egyetem, Bacau, Románia Összefoglaló A jelenlevő munka a reláció fogalmát jelentési aktusként kezeli: a házban levő minden tárgynak van egy bizonyos jelentése. A leírt metaforikus építészet célja a házban levő tárgyak (diszek vagy szerszámok) értelmezése mint a ház hálozatának csomopontjaiként. Ugyanakkor a tárgyak térbeli rendezése feltárja nemcsak a személy karakterét avagy foglalkozását, hanem a szociális hierarchiaját is. 6. A konnekcionizmus és az elme számításelmélete Garrido Angel, Madridi Tudományegyetem (UNED), Spanyolország Összefoglaló Általában a mesterséges intelligencia problémái gyakran az elme filozófiajához kapcsolódnak és emiatt megkérdőjelezhetők. Például, a Turing által javasolt híres kérdés [16]: a gép képes-e gondolkodni? Habár ez egy döntő kérdéssé alakulhat, többeknek abszurdumnak tűnhet. Így hát e két legfontosabb és legvitatottabb elméletet szokták legtöbbször figyelembe venni, a konneckcionizmust és az elme számításelméletét. Ezek tartalmát elemezzük jelen tanulmányunkban, a múlt vitáival és jelenlegi helyzetükkel. 7. A mesterséges intelligencia eszközeinek optimalizálása Garrido Angel, Madridi Tudományegyetem (UNED), Spanyolország Összefoglaló A mesterséges intelligencia történelmi eredete általában az 1956-os darmouthi konferenciától eredeztethető.. De találunk több elrejtett eredetet is [1]. Ugyanakkor BRAIN. Broad Research in Artificial Intelligence and Neuroscience felsorolhatok nagy jelenkori gondolkodók is, mint Neumann János (akkor John von Neumann, mert USA-ban tartozkodott) Norbert Wiener, Alan Turing Mathison, vagy Loft Zadeh [12, 14]. A mesterséges intelligenciában szükséges a logika. De a logika klasszikus változatának túl sok hiányossága van. Ezért szükséges bevezetni a kifinomultabb eszközöket, mint a fuzzy logika, módális logika, nem monoton logika, stb.[1,2]. A mesterséges intelligenciának abrázolnia kell a kategoriákat, objektumokat, tulajdonságokat, objektumok közötti kapcsolatokat, helyzeteket, állapotokat, időpontokat, eseményeket, okokat és hatásokat, a tudásról szóló ismereteket, stb. A mesterséges intelligencia feladatait két fő csoportba BRAIN. Broad Research in Artificial Intelligence and Neuroscience Volume 1, Issue 1 , January 2010, ISSN 2067-3957 lehet sorolni [3, 5]: kutatási feladatok és ábrázolási feladatok. Tehát felhasználható a logika [4], a szabályok, keretek, asszociatív hálózatok, programok, stb., amelyek gyakran kapcsolódnak egymáshoz. E munkában megpróbalom összefoglalni azon területeket ahol a mesterséges intelligencia ábrázolási módszerei alkalmazhatók. Valószínű, hogy a modern elmefilozófia két legvitatottabb perspektívája a Turing teszt és a kínai szoba elve Ennek a két kérdésnek a megoldására lásd a dolgozat záróojegyzetét. 8. Gondolatok a sorrendiségről és a szinkronicitásról Nechita Elena, Vasile Alecsandri Egyetem, Bacau, Románia Összefoglaló Ez a dokumentum áttekinti a legkorszerűbb eredményeket a szeriálitásról, a szinkronicitásról és ezek kapcsolatáról, a legújabb elméletek és a komplexitás tudománya keretén belül. 9. Az elosztott rendszerek optimalizálása a multi-ágens virtuális idővel rendelkező rendszerek segítségével Pandele Ioana Alexandra, Patriciu Alina Mihaela, Vasile Alecsandri Egyetem, Bacau, Románia Összefoglaló A mesterséges intelligencia és a valós idejű területek összeolvadása egy intelligens, sakkmozgással hasonló döntésnek bizonyult (de ne gondoljanak épp a sakk-mattra, mert az informatikában nehéz aktuálisnak lenni). A mesterséges intelligencia új lehetőségeket kínál a valós idejű rendszereknek. Ugyanakkor ez a megoldás jelentős nehézségekkel küzd [2]. Elsősorban a valós idejű rendszereknél a reagálási időnek kiszámíthatónak kell lennie, ezzel peddig a mesterséges intelligencia technikák nincsenek ellátva. A probléma megoldásának egyik módja, a szoftver-architektúra fejlesztése. A szoftver architektúrák segítségével olyan intelligens ügynököket tervezünk amelyek valós idejű rendszerekben dolgoznak. Ezen architekturák lehetővé teszik az intelligens ügynökök reaktív és akaratlagos viselkedését [2]. Azonban, az elosztott rendszereknél, bár fontos szerepe van a globális időnek, ez nehezen teljesíthető. Első nézetre a fogalom értelmezése sem világos. Ez a cikk kiterjeszti a [6]-os dolgozatot. 10. A bérelszámolás alapjainak tanításához szolgáló rendszer Pătruţ Bogdan, Furdu Iulian Marius, Vasile Alecsandri Egyetem, Bacau, Románia Összefoglaló A cikkben leírunk egy, a pénzügyi könyvelés automatikus tanítására alkalmas módszert. A módszer a kezdők által gyakran elkövetett hibák kijavításából áll. 11. Intelligens közvetítők az anyanyelvi szókincs elsajátításása Pătruţ Bogdan, Vasile Alecsandri Egyetem, Bacau, Románia, Moldovan Grigor, Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Románia Összefoglaló A cikk a következőket mutatja be: először az alapvető elképzeléseket egy rendszerről, amely saját elképzelésünk szerint szimulálja a szókincs kialakulását, az érzelmek, szavak és tárgyak közötti kapcsolatok kialakulását a gyermekkorban. Másodszor: egy mechanizmus amely által a BRAIN. Broad Research in Artificial Intelligence and Neuroscience Volume 1, Issue 1 , January 2010, ISSN 2067-3957 rendszer elsajátíthatja az anyanyelv szókincsét a megfigyelések alapján. Harmadszor, hogyan lehet megvalósítani egy intelligens ügynököt amely úgy viselkedik mint egy kisgyerek az anyanyelv szókincsének megszerzése közben. 12. Kérdések a kollaborációs szociális hálozatok alteritássáról (másságáról) Tomozei Cosmin Ion, Floria Florinela Vasile Alecsandri Egyetem, Bacau, Románia Összefoglaló Az alteritás (másság) fogalma fontossá vált az utóbbi évtizedekben, pontosabban az információs korszakban, amikor a szoftverfejlesztők elé került mint fontos tényező a mások viselkedésének, szükségeinek, céljainak és hitének megértése. Legfontosabb célunk a társadalmi képviselet kérdése, ahol a személyeket olyan egyének képezik, amelyek virtuális csoportokban, projektekben és tevékenységekben közreműködnek a világhálón keresztül. Ami a mások alteritásának megértését illeti, azt állítjuk, hogy ez egy párbeszédet nyít az informatizált társadalomról, amelyben létfontosságú a kommunikáció és az ismeretek megosztása. 13. Marinescu Gheorghe dr. orvosi munkásságának áttekintése Ivan Claudia, független újságíró, Bukarest, Románia, Boghian Ioana, Vasile Alecsandri Egyetem, Bacau, Románia Összefoglaló Gheorghe Marinescu (született 1863 február 28. Bukarestben – elhunyt 1938 május 15. Bukarestben) ideggyógyász, a román neurológiai iskola alapítója.